Végre beszabadultam egy ázsiai boltba, hogy beszerezzem kedvenc kínai tésztaleveseimet. A választék impozáns, hát minden kedvelt ízből választottam. Rák, marha, kacsa.
Eljött a kóstoló ideje, a legnagyobb kedvenc, a rák ízesítésű leves:
Az első kellemes meglepetés akkor ért mikor kinyitottam a zacskót, mert a jól megszokott sárgás kemény tészta helyett, gyönyörű üvegtészta nézett vissza rám. Aztan előkerültek a fűszeres tasakok, amik egy plusz zacskóban kaptak helyet. Tehat szépen szeparálva minden... nagyon pozitív.
Aztan odatettem főni és kiderült a turpisság. Iszonyat erős citrom szag (ekkor derült ki számomra, hogy ez valószínűleg citromos-rákos leves). A citrom szaga, amit egyertelmuen az azúr wc-illatosító szagára emlékeztetett, egyetlen pillanat alatt betöltötte a konyhát. Az íze meg... gyakorlatilag egy fél falatot vettem a számba, amit azonnal ki is köptem, de meg egy nap múlva is ereztem az izét!
Ezert hát megnéztem, hivatalosan mi is az izésítés, és egyetlen európai (német) feliratot találtam, aszongya: „Mama instant rizstésztalevese, Tom Yun koong ízben“!!!
Egy életem, egy halálom, kipróbáltam a marhásat is.
Ez már a jól megszokott állagú tészta, hozzá a fűszerek. Szag alapján igazából nem feltétlen jó, amit az íze is alátámaszt. Viszont erős az íz, és elnyomja (legalább valamennyire) az előző levesét.
Összkép: gyakorlatilag cérnametélt, felforrósított barna-szószban.
Azért fájt utána a hasam…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése