"mindenhol otthon szépnek szép, de tágas nekem a mindenség"
(Kovacs Akos)
Nna ez az út 11 óráig tartott, pedig több hosszabb megallot is tartottunk, hogy KisPötty kicsit sétálhasson... Azért minket igazolt az út!
2010. december 31., péntek
Hazaut
Voltunk otthon Budapesten, ahonnan néha hazalátogattunk Monorierdőre, aztán most hazamegyünk Bázelba...
2010. december 29., szerda
2010 karacsonya
Az otthonletrol irhatnek sokat. Igazandibol jo volt, csak rohangaszos. Bevasarlasok (svajci dragasag miatt amit lehet otthon), Monorierdei, Halasztelki latogatasok. Vegre par ev utan egy kis buli (volt Wigvan, Dance koncert) es ez igencsak hianyzott mar. Aztan mintha ott se lettunk volna, par nap es indulhattunk is vissza... hogy miert is ilyen kapkodva? Nos meg egyszer nem akartam olyan utat mint idefele. Igy allandoan az idojarasi portalokon logtunk, neztuk mikor, milyen ido lesz. Aztan kivalasztottuk Dec. 30-at mivel sem akkorra, sem elotte levo napokra nem jelzett havazast, sem kemeny fagyot.
Irany vissza!
2010. december 18., szombat
wàhàhàhàhààààààààà
Tegnap hazajottunk Magyarorszagra.
Az ut? Hihhetetlen, fenomenalis, durva... jellemezhetetlen.
Szoval kezdjuk ott hogy ez a tavolsag (korabban Basel, es Karlsruhe eseteben is) 9-10 ora volt. Ez most tobb mint 19-oraig tartott.
Reggel 8 utan indultunk. A svajci reszen nem volt kifejezett gond, bar az utak hokasasak, sikosak voltak. Aztan az osztrakoknal elkavart a GPS (mar eddig is tobbszor ki akartam vagni az ablakon), de vegul ratertunk a nemet autopalyara. Ott aztan katasztrofa es kaosz. Kamionok alltak porgo kerekekkel, lengedezo rakomannyal a szelso savban, kesobb pedig rendorok zartak le a kulso savot, mivel egy kamion neki ment a szalagkorlatnak... de a leallo savban allt, nem ertem miert kellett ehhez mind a ket, immaron jol mukodo savot lezarni.
Münchenbe pont a csucsforgalomba ertunk, igy a varoson at megint csak tyúklépesben mentünk... ekkor mar sejtettem (hogy bekaemberekkel fogok talalkozni) hogynem lesz mar vilagos mire hazaerunk.
Aztan München utan felszabadult az ut. Csak ugy szaguldott kicsi Alto, a havazastol, es a bordas uttol sem zavartatva. Bar Linz kornyeken nekem fordult meg a fejemben, hogy feladom, Erika tartotta bennem a lelket es vegul mar el is ertuk a becsi elkerulot. Es akkor itt megint agydurranas: Hokotrok torlaszoltak el az utat. Elozni nem szabad, de nem is lehetett volna, ugy mentek tolodva, 10-15 km/h sebesseggel.
Hogy legalabb az ut jobb lett utanuk? Nem. Kozvetlen utanuk meg jeges volt, mivel addigra a so meg nem fejtette ki aldasos hatasat. Aztan mikor lehúzódtak láttuk meg a következő hátulütőt. Mivel azon a pályaszakaszon mar órák óta nem jart senki, vastagon allt a ho (koszi meg egyszer osztrak hokotros baratainknak). Na mindegy, elindultunk, GPS szerint pedig nincs autopalya kapcsolat Ausztria es Magyarorszag kozott, igy percenkent rikitozott hogy azonnal menjek le a palyarol a kovetkezo lehajtonal. Talan jobb is lett volna, miver egyszercsak elokerult ket... igen hokotro! Akik a hatarig vezettek minket. Mivel Otthon amúgy sem az utak minosegevel szoktunk kerkedni, plusz meg vastag horeteget is kapott egy ujabb alomszerü par kilometer vart ram. Aztan Tatabanyanal vegre tiszta, bar nedves, de homentes lett az ut es igen hajnal 3-korul megerkeztunk Budapestre!
Az ut? Hihhetetlen, fenomenalis, durva... jellemezhetetlen.
Szoval kezdjuk ott hogy ez a tavolsag (korabban Basel, es Karlsruhe eseteben is) 9-10 ora volt. Ez most tobb mint 19-oraig tartott.
Reggel 8 utan indultunk. A svajci reszen nem volt kifejezett gond, bar az utak hokasasak, sikosak voltak. Aztan az osztrakoknal elkavart a GPS (mar eddig is tobbszor ki akartam vagni az ablakon), de vegul ratertunk a nemet autopalyara. Ott aztan katasztrofa es kaosz. Kamionok alltak porgo kerekekkel, lengedezo rakomannyal a szelso savban, kesobb pedig rendorok zartak le a kulso savot, mivel egy kamion neki ment a szalagkorlatnak... de a leallo savban allt, nem ertem miert kellett ehhez mind a ket, immaron jol mukodo savot lezarni.
Münchenbe pont a csucsforgalomba ertunk, igy a varoson at megint csak tyúklépesben mentünk... ekkor mar sejtettem (hogy bekaemberekkel fogok talalkozni) hogynem lesz mar vilagos mire hazaerunk.
Aztan München utan felszabadult az ut. Csak ugy szaguldott kicsi Alto, a havazastol, es a bordas uttol sem zavartatva. Bar Linz kornyeken nekem fordult meg a fejemben, hogy feladom, Erika tartotta bennem a lelket es vegul mar el is ertuk a becsi elkerulot. Es akkor itt megint agydurranas: Hokotrok torlaszoltak el az utat. Elozni nem szabad, de nem is lehetett volna, ugy mentek tolodva, 10-15 km/h sebesseggel.
Hogy legalabb az ut jobb lett utanuk? Nem. Kozvetlen utanuk meg jeges volt, mivel addigra a so meg nem fejtette ki aldasos hatasat. Aztan mikor lehúzódtak láttuk meg a következő hátulütőt. Mivel azon a pályaszakaszon mar órák óta nem jart senki, vastagon allt a ho (koszi meg egyszer osztrak hokotros baratainknak). Na mindegy, elindultunk, GPS szerint pedig nincs autopalya kapcsolat Ausztria es Magyarorszag kozott, igy percenkent rikitozott hogy azonnal menjek le a palyarol a kovetkezo lehajtonal. Talan jobb is lett volna, miver egyszercsak elokerult ket... igen hokotro! Akik a hatarig vezettek minket. Mivel Otthon amúgy sem az utak minosegevel szoktunk kerkedni, plusz meg vastag horeteget is kapott egy ujabb alomszerü par kilometer vart ram. Aztan Tatabanyanal vegre tiszta, bar nedves, de homentes lett az ut es igen hajnal 3-korul megerkeztunk Budapestre!
Kösz!
(képek: automanager.hu)
2010. december 1., szerda
Szép uj lakas...
A régi, használhatatlan lakásból végre átköltöztünk a használható lakásba. Illetve egyszer biztos használható lesz...
A fürdő kicsi, meg Lucával ketten sem férünk el igazan, és a fala penészes. Internetszolgáltatás pedig nincs. Mivel a hirdetésben az állt hogy lehet internetet beköttetni, hat jeleztem a házinéninek, hogy ezt sürgősen szeretnénk. Sajna a válasza az volt, hogy lehet net, mobilnetbol azt választok amit akarok.
A fürdő kicsi, meg Lucával ketten sem férünk el igazan, és a fala penészes. Internetszolgáltatás pedig nincs. Mivel a hirdetésben az állt hogy lehet internetet beköttetni, hat jeleztem a házinéninek, hogy ezt sürgősen szeretnénk. Sajna a válasza az volt, hogy lehet net, mobilnetbol azt választok amit akarok.
EEEEs igen, eldurrant az agyam!
Na mindegy vettünk olyat is, lemondtuk a másikat és ha nem is tökeletesen, de müködik azért. (Hozzaertok: ennek mennyire kellene stabilan mukodnie?)
Aztán jöttek a furdot peneszteleniteni. Mondjuk időre jöttek, gombaölös festékkel kifestettek gyakorlatilag a két oldalat a falnak, és ha mar ott voltak akkor a kornyezo falakat is. Aztán kitakarítottak... aztán egy óra múlva mentek. Magyarorszagi emlékeim alapján elsírtam magam....
Szóval lesz ez meg elhetobb is!
Ámen.
2010. november 28., vasárnap
2010. október 11., hétfő
2010.10.11.
Nos eltelt az elso normalis hetvegenk.
Penteken meg olyan ido volt hogy az emberek a rajnaban furodtek, a parton napoztak. Aztan itt is lehult.
Szoval hetvege: vasarlas, mert nem vagyunk annyira gazdagok hogy itt vasaroljunk be, es persze a szokasos turistasag: ismerd meg a helyet ahol laksz.
Kannenfeldpark: olyan mint a nepliget csak teljesen mas… tiszta, szep, sok jatszoter (semi sincs eltorve), nyugalom. Mindenhol uldogelo, futo, koteltancos (komoly), vagy jatszoterezo emberek. Jatszoter van mindenkinek, a legkisebbektol a legnagyobbakig. Es minden tele mokusokkal. Szep nagy europai vorosmokusokkal, akik szedegetik a tobozokat, keszulven teli almukra.
Munka (itt is elsuthetnem, de nem teszem hogy olyan mint otthon, csak…). Vegre laborba is mehettem, es ha mar mentem akkor rogton el is bactam az elso dolgot amihez nyultam. Semmi vesz, vegul dontetlenre mentettem a dolgot, visszanyertem a kiindulasi anyagot es kezdtem elolrol. Masodszorra mar minden ok volt, minden mukodni latszik. Furcsa, hogy itt mukodik az adott szo, ha valaki elvisz valamit, azt rogton hozza vissza tisztan… Es van egy csomo olyan kis egyszeru dolog, amire otthon nem is gondoltunk, de nagyban megkonnyiti a munkat… kreativ aprosagok, amik tulajdonkeppen semmibe sem kerulnek, de megis…
Jae s a legnagyobb meglepetes: mig otthon az NMR csovek aranyarban vannak, azonnali kimosas kell, meg aztatas, meg tisztogatas, meg… minden, addig itt egy hasznalat utan egyszeruen eldobjak… ezen kicsit elkerekedett a szemem es vagy 30-40 percig alltam neman a labor kozepen, mire verge felocsudtam…
Ez van, ez mar nem Ungarn.
Most hirtelen ennyi, meg megprobalom kideriteni hogy megy itt a futes, mert holnaptol lehulest mondanak.
G.
2010. október 4., hétfő
2010.10.04.
Pentek este megerkeztek Erikaek, Kiscsaj egesz jol birta a repulot, csak a vegen volt nyugos, mert a leszallasnal nem maszkalhatott, a kotottseget meg nem birja. Vegul fel a lakasba csak fel 11 korul ertunk. A parkolas itt a varosban nem megoldott, illetve megoldott csak fizess, vagy jarj gyalog/bringaval/tomegkozlekedessel. En most a kellemetlent a haszontalannal kombinalva egyenlore fizetek sokat es
Ma talán megnézzük hogyan tudunk mosni, (és mikor) mert mar aktuális lenne. De felek az sem lesz egyszerű...
setalok is sokat, mivel csak messze kaptam parkolot, de legalabb edzett leszek (ebbe belejatszik a negyedik emeleti lakas is liftnelkul). Szoval leparkoltunk, majd hazamentunk.
Erika első ötlete rogton nyertes volt, atcuccoltunk a nappaliba, es a kulso haloszobat atneveztuk raktárra. Egyenlore ugy fest mukodik. A szombat elment a pakolással, takaritassal, de vasárnap mar felfedezősétákra indultunk. A varos gyonyoru, a rajna csodálatos, de ha az ember nem figyel veletlenul fura negyedekben talalja magat meg annal is lengebben oltozott, irtozatosan leharcolt holgyek kozott...
Most meg mar indult a munka, meg mindig az unalmas rész de legalább mar latom az alagutat a fény végen. Talán hamarosan indulhat a labormunka, addig szakirodalom keresése, olvasása.
Ja és persze ne legyen semmi egyszerű a svájci konnektorokkal csak a telefontoltok kompatibilisek, a szamitogepet nem lehet bedugni (túl vaskos), így ahhoz is kellett atalakitot venni.
Majd eldurrant a hangfalunk is azt is kellett pótolni, szóval nem adja könnyen magát a hely, de megszeretjük, ha beledöglünk is :D
Erika első ötlete rogton nyertes volt, atcuccoltunk a nappaliba, es a kulso haloszobat atneveztuk raktárra. Egyenlore ugy fest mukodik. A szombat elment a pakolással, takaritassal, de vasárnap mar felfedezősétákra indultunk. A varos gyonyoru, a rajna csodálatos, de ha az ember nem figyel veletlenul fura negyedekben talalja magat meg annal is lengebben oltozott, irtozatosan leharcolt holgyek kozott...
Most meg mar indult a munka, meg mindig az unalmas rész de legalább mar latom az alagutat a fény végen. Talán hamarosan indulhat a labormunka, addig szakirodalom keresése, olvasása.
Ja és persze ne legyen semmi egyszerű a svájci konnektorokkal csak a telefontoltok kompatibilisek, a szamitogepet nem lehet bedugni (túl vaskos), így ahhoz is kellett atalakitot venni.
Majd eldurrant a hangfalunk is azt is kellett pótolni, szóval nem adja könnyen magát a hely, de megszeretjük, ha beledöglünk is :D
Ma talán megnézzük hogyan tudunk mosni, (és mikor) mert mar aktuális lenne. De felek az sem lesz egyszerű...
G.
2010. szeptember 29., szerda
2010.09.29-i elso bejegyzes
Szoval megerkeztem kedden Zurichbe, ahol egy kedves csaladnal szalltam meg. Az ut viszonylag sima volt, bar a kocsit a svajci hataron darabokra szedtek es ugye harman pakkoltuk be majd egy nap alatt, es nekem ott hirtelen vissza kellett dobnom mindent... gaz volt de szerencsere aznapra mar csak 150 km volt hatra azt igy is lehuztam. Zurichben keso estig dumaltunk igy a 11 ora vezetes idegeskedes utan aludtam vagy 4-5 orat. Mit mondjak keves volt. Szerdan megerkeztem Bazelba. Atvettem a lakast ami idealis egy agglegenynek, eleg jo egy fiatal parnak es abszolute alkalmatlan kisgyerekkel :D. Az eloszobabol nyilik a konyha + etkezo, a furdo es egy feljarat a felso szinten levo nappaliba. Ha kimegyunk a lakasbol, a FOLYOSON at mintha egy masik lakasba mennenk be, talaljuk meg a haloszobat :D es persze regi epitesu, szoval minden lepcso, minden
padlo recseg mint allat. Jah meg tetoter, igy esoben az ember osszepisili magat ejszaka :D
Persze 4. emelet lift nelkul, igy a bepakkolas is konnyu volt. Na mindegy. Kocsinak vennem kellett parkolot, ami laza 40ezer forint egy honapra, de minden alapvetoen dragabb. Mondjuk az alapelelmiszerekbol es a szolgaltatasokbol (net, telefon, stb) lehet talalni olcsobbat, ami nem is feltetlenul rossz minosegu. De pl az a babaagy ami otthon 20 ezerbol megvan, az itt 60 ezer volt...
Mindegy szerda csutortok pakoltam, es papirugyeket inteztem (meg Adammal soroztem) es ma kezdodott a melo. Fejtagitas, ilyenek. Most johet az irodalmazas, este meg megyek ki Erikaek ele a repterre. Jovo heten talan mar el tudok kezdeni labormunkat vegezni (Amen).
Szoval most ezek vannak, majd meg jelentkezem, csak egyenlore foggalmam sincs hol all a fejem!
Pa mindenkinek.
G.
padlo recseg mint allat. Jah meg tetoter, igy esoben az ember osszepisili magat ejszaka :D
Persze 4. emelet lift nelkul, igy a bepakkolas is konnyu volt. Na mindegy. Kocsinak vennem kellett parkolot, ami laza 40ezer forint egy honapra, de minden alapvetoen dragabb. Mondjuk az alapelelmiszerekbol es a szolgaltatasokbol (net, telefon, stb) lehet talalni olcsobbat, ami nem is feltetlenul rossz minosegu. De pl az a babaagy ami otthon 20 ezerbol megvan, az itt 60 ezer volt...
Mindegy szerda csutortok pakoltam, es papirugyeket inteztem (meg Adammal soroztem) es ma kezdodott a melo. Fejtagitas, ilyenek. Most johet az irodalmazas, este meg megyek ki Erikaek ele a repterre. Jovo heten talan mar el tudok kezdeni labormunkat vegezni (Amen).
Szoval most ezek vannak, majd meg jelentkezem, csak egyenlore foggalmam sincs hol all a fejem!
Pa mindenkinek.
G.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)