Szinte sokkolt, amikor egy jól sikerült szombati ebéd után Erika helyeselt azon kijelentésemre: "
induljunk, le ne késsük a felvonulást. Nem akarok lemaradni a rövid szoknyás felvonulókról, hatalmas dudákkal."Szóval végül kimentünk a Basel Tattoo zárófelvonulására. Persze semmi nem indulhat egyszerűen, van egy elég rossz kereszteződés a közelben, hát ott volt egy fura baleset. Egy bácsi nem vette észre (?) az épp áthaladó villamost és elkapta oldalról. Nos még ekkor sem igazán eszmélt, vagy csak rajta felejtette a gázon a lábát és csak nyomta neki, a villamos meg szépen elvitte a kocsi egész elejét... Ahogy a villi tovább ment, a kocsi is gurult tovább egyenesen, (még mindig nem kapcsolt a bácsi), egyenesen a zebra felé, felénk. A kocsiból ömlött a benzin, de a járdasziget valahogy megállította.. a kb. 70 éves papa kiszállt, látszott azt sem tudja hol van, a mobilját is odaadta valakinek, hogy az telefonáljon helyette...
Na de a felvonulás:
Jöttek minden országból, nem csak a felvonulok, de a nézők is. Szinte helyet is lehetetlen volt találni a több kilométeren át kanyargó felvonulási útvonal mellett... de persze végül sikerült.
Aztán egyszer csak megindult az áradat, egymást váltották a szebbnél szebb mundérok:
 |
páncélban
|
 |
| Napóleon álma |
Aztán a Britek első delegációja is befutott. Bennem meg felszínre tört az oly régóta foglalkoztató kínzó kérdés, hogy Magyarországon miért nem ez a hivatalos díszuniformis? Tisztelgésül a nemzetünk jelképének számító pulik előtt...
És igen, végül csak befutottak. Hosszú combok, rövid szoknyák és hatalmas dudák. Amire vártam bekövetkezett:
 |
az első szoknyás-dudás felvonulok!
|
 |
| Le`felvonulók! |
Aztán jött a meglepetés. Már az elején gondolkodtam, hogy az arab világ dudásai vajon ki vannak-e rekesztve mindebből. De a válasz a következő pillanatokban meg is érkezett: NEM! Az omániaknak nem kellett csador alá rejteniük a dudáikat!
 |
| Az ománi különítmény. |
 |
| Hát a Németeket ezer közül felismerni. |
És a következő kérdés sem marad megválaszolatlanul: Hogy kicsoda Pom-Pom? Neeem, nem szőrpamacs vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű sem pedig szobafestő pemzli, pláne nem papucs orrán pamutbojt. Hanem a Britek alkalmazásában álló megfigyelő.
 |
| Pom-Pom + szoknya = Picur? |
 |
| Őket mi sem értettük... |
 |
| Háry? |
A japánok sajna végül nem szoknyába jöttek. Sem a férfiak, sem a nők, de legalább látványos show-t mutattak be.A dobjaik meg egyenesen parádésak voltak.
Megnéztük hogy is kell igazán pörgetni:
Hát mint tudjuk a harcokat nem csak katonák vívják... igen bizony helyet kapott az átlag ember is ezen a felvonuláson. Ahogy a parasztok vonultak, csak egyetlen rövid kiáltás hagyta el az ajkam: Hajrá Dózsa György!
A svédek egyenruhája volt talán az egyik legszebb. Bar az Ő fejdíszüket sem lehet katonailag értelmezni. Mondjuk egy felderítőosztagnak a rónaságon, birkák és bárányok közt (BK) valószínűleg segítségére válna...
A kerékpárosok azért voltak üde színfoltjai a felvonulásnak, mert ugye biciklin nem lehet zenélni... tehát egy kis csönd is volt...
És végül, de nem utolsó sorban (egy sorban) jöttek a lezáró felvonulók.
 |
| Igazodj. |
A végére még annyit, remélem az én feleségem is fogja ennyire tolerálni a hülyeségeimet, bármi bajom is legyen (a felvonulók végén lévőkre utalnék):
