költözünk

ÉÉÉÉs igen, megint költözünk. Szép lakás, meg minden, de egyrészt gyakorlatilag semmi tömegközlekedés nincs, másrészt marha drága, de hát gyorsan kellett, eddig jó is volt. Viszont felmondtuk, hát költözünk.

Lakás/házkeresés nem is lehetne szebb. A házak közül az egyik kedvenc a szép és kifejezetten nívós környékre beékelődött bódéépítmény. Az ingatlanközvetítő is úgy gondolta nem nekünk való, amikor megjelentünk, rögtön mondta is, hogy lehet jobb lenne, ha be se mennénk. Mi mégis bementünk körülnézni... kedves ingatlanközvetítőnk meg akarta mutatni a "ház" egyetlen pozitívumát, a teraszt, amit egy leszakadó fémajtó bánt... letört zsanérok, tehát visszatehetetlen :D
A másik kedvenc szintén egy ház, és szintén ezen a környéken. igazából komoly gond nem volt vele, talán csak, hogy kifejezetten sötét volt. De az óriási kert kárpótolt ezért, hiszen Luca játszhatna kint, esetleg Nesztor kutya is jöhetne... ráadásul látszott hogy ápolják a kertet, hiszen az egész frissen volt felásva... aztán jött a nagy DE! hát sajnos folyamatosan járnak be vaddisznók, mint látjuk most is fel van túrva a kert, és nem lehet ellenük mit tenni, mindenféle kerítést bedöntenek... köszönjük majd jelentkezünk.

Volt egy jó kis lakás is, legalábbis a képek alapján. A tulaj sajna nem ért rá, hát majd a házmester megmutatja-legyen. A házmester Jhonnyként mutatkozik be, megmutatja a, kissé munkásszállóra emlékeztető, lakást. Hát egyáltalán nem tetszik, de a jószándéktól vezérelve azért kérdezek valamit, amit nem ért, mondván nem nagyon beszél németül. Englisch... hát úgy még annyira sem, már kezd kínos lenni, és kínomban mit is kérdezzek: Ungarisch? Ja az vagyok... Ohbazz, akkor minek szenvedünk itt...

Emailban jelentkezve egy lakás visszahívott, le is tárgyaltuk mikor megyünk, majd a szokásos kérdés (honnan jöttünk) kicsit más verziója: milyen eredetű a nevem? Magyar. Akkor mi a f.ért nem beszélünk magyarul, jött zsigerből a visszakérdés.

Végül sem a Magyarok, sem a vaddisznók közt nem találtuk meg a megfelelő lakótársat. Hanem egy ön és közveszélyes, kissé link török politikus-tanár lett a kedves főbérlőnk. Asszem erről ennyi elég is.

Szilveszter

Hát itt annyi tűzijátékot lőttek fel, hogy több Augusztus 20-i ünnepség kijött volna belőle... tonnaszám vitte mindenki a rakétákat, nappali világosság volt éjfélkor, és ráadásul a tetőtér előnye, hogy a ház elől indított rakéták pont az ablakunk előtt robbantak (Hála' Istennek biztonsági üveg) így gyakorlatilag privát ünnepünk volt!

Kari

Igen eljött december 24.
Jó Magyar szokás szerint ekkor el is mentem fát venni. Jó német szokás szerint viszont ekkor már minden faárus zárva volt...
Nna azért volt egy nyitva és egy gyönyörű, de annál ferdébb fa amit hazavihettem és kicsempészhettem az erkélyre, hiszen a fát majd a Jézuska hozza... Jobb lenne ha be is faragná, mert elég kegyetlen meló... és kopog...és erre a gyerek kijön... és kitalálhatom, hogy én lettem megbízva, mert a Jézuskának sok a dolga.

de azért Anya sütött bejglit is (ami nem repedt szét):

 

 meg volt minden ami szem szájnak ingere! Ajándékok (a távirányítású tűzoltóautónak én is örültem volna)

Eine kleine punk musik...

nem, ez nem a "télapó ittas", vagy egyéb karácsonyi punk klasszikus...

hanem igazi hegedűs punk zene...

Karácsonyi vásár ott...

Európa és talán a világ legrégebbi karácsonyi vására Strasbourgban van. Perszehogy megnézzük!!!

Egy óra az út szerintem! A GPS szerint 3 óra... na most akkor mi van? Aham, szóval nem ismeri Franciaországot. Mindegy, akkor ketten vagyunk, így nagy baj nem lehet :)

És valóban, hamar odaérünk,gond nélkül megtalálunk mindent, ez így túl könnyű, azt éreztem én is.
Ez a Francia város viszonylag nyitott, minden bizonnyal a történelmének köszönhetően, és elég sok mindent megtaláltunk Németül is kiírva.
De a vásár:

Nos ez már igazi, kapni mindent, meg még többet is, van színpad, amin nyekereg valami... szóval tényleg minden.

A házak díszítésével viszont kissé túllőttek a célon:

Én kicsi pónim, karácsonyi kiadás...

(kitömött)medve menni Strasbourg...

Shrek 98547. rész

Volt igazi klasszikus körhinta:

ha nem lett volna súlyhatár a körhintán...

Luca klasszikusabbat választott.

Meg Notre Dame, ahol Luca jól viselkedett és csöndben volt...

Gyújtottunk gyertyát is:
Luca-Anya, ezt miért csináljuk?
Anya-Ilyenkor azokra gondolunk akiket nagyon szerettünk, értük gyújtjuk a gyertyát.
Luca- Anya én téged szeretlek, érted gyújtok gyertyát!

Irány haza, GPS nélkül sötétben. De semmi gond északra megyünk, így az egyetlen autópályán Párizzsal ellentétes irányba, ez egyértelmű! Hát nem, Párizsnak arccal kellett volna, de ez 20 kilóméter és (oda-vissza) 2 baleset és torlódás után már nyilvánvaló lett.

Éjszaka azért hazaértünk...

Karácsonyi vásár itt...

Szóval karácsony, vásár, mindenszép.

A helyi forgatag a város főutcájára koncentrálódik és szemben az otthon megszokottal gyakorlatilag alig lehet valamit venni... ellenben tele van forraltbort/puncsot/rövidet áruló faházakkal és gyerekjátékokkal.

Luca a körhinták és kis óriáskerék (ennek így van értelme?) bűvöletében, mi pedig egy forraltbort markolászva sétálgatunk fel és le, várva a Nagyszakállú érkezését. Mert az öreg minden este elnéz ide a városba. berepül szánján a tér fölé beszél valamit, amit szerintem senki nem ért, van még egy két Ho-Ho-Ho majd begyújtja a rakétákat a szarvasok mögött és megy is tovább.
Gyerekek élvezik, szülők kevésbé, ahogy tapossák egymás lábát, emelik magasabbra gyerekeiket... de egyszer azért tényleg nagyon jó.

Az egyetlen gond, hogy egyik ilyen sétánkról Luca vörösen jött vissza. Az új, jó márkájú, kifejezetten antiallergén öblítő olyan allergiás bőrreakciót váltott ki Nála, hogy utána ha csak hozzáért valamihez, ami ezzel lett kiöblítve, rögvest piros pöttyös lett! Ez volt ez első, és az utolsó antiallergén öblítő amit vettünk...

Szerencsére azt mondták nem ér el ide Xavér

Szerencsére azt mondták nem ér el ide a Xavér (a vihar, nem az orgonista)

Szerencsére azt mondták...

Szerencsére biztos nem emiatt dőlt ki az a rengeteg fa az erdőben (egyik pont a ház mellé).

Szerencse!