Jeder Rappen zählt - minden fillér számít...

Hát ebben a kis boltban tényleg minden számít... még a legkisebb is!

Kiscsaj

Még csak két éves:

én - Nagyon rossz voltál?
Ő - Neeeem!

én - Csak nem jó voltál ma?
Ő - igen
én - Anyu is ezt mondaná?
Ő - nem

Egyébként meg milyen Gellert kapott az Ur(i)...

facsávók

Hogy vasárnap is kimozduljunk kicsit kimentünk a közeli Reinachba. Itt valaki az erdő közepére álmodott egy galériát, és az álmot tett követte. Meggyőzött néhány művészt, és hajrá... Egy gyalogösvény szeli keresztül kasul az erdőt, mellette mindenfelé faszobrok (figyeljünk a tagolásra). A kivágott fák megmaradt törzseiből kifaragva, ami sok esetben szinte hihetetlen, hogy tényleg egyetlen, gyökerekkel a földhöz "rögzített" darabból vannak.

Tündérek, mesék, várak és egyéb nyalánkságok:

Erdei tündér

Brémai muzsikusok, még faragás alatt

Ijesztő bácsi

csigakígyó

Aha... Uhu

sárkány

Kukucs

varázskastély

IGEN: rövid szoknyában-hatalmas dudákkal

Szinte sokkolt, amikor egy jól sikerült szombati ebéd után Erika helyeselt azon kijelentésemre: "induljunk, le ne késsük a felvonulást. Nem akarok lemaradni a rövid szoknyás felvonulókról, hatalmas dudákkal."

Szóval végül kimentünk a Basel Tattoo zárófelvonulására. Persze semmi nem indulhat egyszerűen, van egy elég rossz kereszteződés a közelben, hát ott volt egy fura baleset. Egy bácsi nem vette észre (?) az épp áthaladó villamost és elkapta oldalról. Nos még ekkor sem igazán eszmélt, vagy csak rajta felejtette a gázon a lábát és csak nyomta neki, a villamos meg szépen elvitte a kocsi egész elejét... Ahogy a villi tovább ment, a kocsi is gurult tovább egyenesen, (még mindig nem kapcsolt a bácsi), egyenesen a zebra felé, felénk. A kocsiból ömlött a benzin, de a járdasziget valahogy megállította.. a kb. 70 éves papa kiszállt, látszott azt sem tudja hol van, a mobilját is odaadta valakinek, hogy az telefonáljon helyette...

Na de a felvonulás:
Jöttek minden országból, nem csak a felvonulok, de a nézők is. Szinte helyet is lehetetlen volt találni a több kilométeren át kanyargó felvonulási útvonal mellett... de persze végül sikerült.

Aztán egyszer csak megindult az áradat, egymást váltották a szebbnél szebb mundérok:

páncélban

Napóleon álma

Aztán a Britek első delegációja is befutott. Bennem meg felszínre tört az oly régóta foglalkoztató kínzó kérdés, hogy Magyarországon miért nem ez a hivatalos díszuniformis? Tisztelgésül a nemzetünk jelképének számító pulik előtt...

És igen, végül csak befutottak. Hosszú combok, rövid szoknyák és hatalmas dudák. Amire vártam bekövetkezett:

az első szoknyás-dudás felvonulok!

Le`felvonulók!

Aztán jött a meglepetés. Már az elején gondolkodtam, hogy az arab világ dudásai vajon ki vannak-e rekesztve mindebből. De a válasz a következő pillanatokban meg is érkezett: NEM! Az omániaknak nem kellett csador alá rejteniük a dudáikat!

Az ománi különítmény.

Hát a Németeket ezer közül felismerni.

És a következő kérdés sem marad megválaszolatlanul: Hogy kicsoda Pom-Pom? Neeem, nem szőrpamacs vagy paróka vagy egyujjas, kifordított bundakesztyű sem pedig szobafestő pemzli, pláne nem papucs orrán pamutbojt. Hanem a Britek alkalmazásában álló megfigyelő.

Pom-Pom + szoknya = Picur?

Őket mi sem értettük...

Háry?

A japánok sajna végül nem szoknyába jöttek. Sem a férfiak, sem a nők, de legalább látványos show-t mutattak be.A dobjaik meg egyenesen parádésak voltak.

Megnéztük hogy is kell igazán pörgetni:

Hát mint tudjuk a harcokat nem csak katonák vívják... igen bizony helyet kapott az átlag ember is ezen a felvonuláson. Ahogy a parasztok vonultak, csak egyetlen rövid kiáltás hagyta el az ajkam: Hajrá Dózsa György!

A svédek egyenruhája volt talán az egyik legszebb. Bar az Ő fejdíszüket sem lehet katonailag értelmezni. Mondjuk egy felderítőosztagnak a rónaságon, birkák és bárányok közt (BK) valószínűleg segítségére válna...

A kerékpárosok azért voltak üde színfoltjai a felvonulásnak, mert ugye biciklin nem lehet zenélni... tehát egy kis csönd is volt...

És végül, de nem utolsó sorban (egy sorban) jöttek a lezáró felvonulók.

Igazodj.

A végére még annyit, remélem az én feleségem is fogja ennyire tolerálni a hülyeségeimet, bármi bajom is legyen (a felvonulók végén lévőkre utalnék):

Basel tattoo

Hogy miért nem bázeli tetoválók lett a bejegyzés címe?
Hát szó mi szó én is azt hittem, hogy agyontetovált cicis lányok, és sörös hagyma szagú, szétvarrt motorosok lepik el a várost...

Nos motorosok sokan vannak és a cicis nénik is egyes körzetekben, de most sajna nem erről van szól... hanem király férfiakról szoknyában, kecske és báránybőr tömlőkről, katonákról és fülsiketítésről.

A Basel Tatto egy katonai zenekari összejövetelt takar immár 7 éve, melyen a világ minden tájáról jönnek zenekarok (idén Japán, Ausztrál, Angol, Skót, Ír, Svájci, Német, Svéd, Egyesült Államokbeli, Ománi, Dél Afrikai) vonulgatnak egy stadionban egy héten keresztül, majd egy zárófelvonulást tartanak a városban. Persze főleg dudával (a fúvós hangszer, nem a másik...) és szoknyában!!! Állítólag az egész nagy show, érdemes jegyet venni rá, de azért a hivatalos műsort most kihagyjuk. Nézzük a Rajna parton gyakorló dudásokat és majd a zárófelvonulásra mi is kisereglünk. Hiszen kis szoknyás Japán katonákat ki ne akarna megnézni...


Addig is itt a beharangozó a jútyúbról:

Feketeerdő

Pár napot voltunk a Feketeerdő közepén, Schluchsee mellett, az azonos nevű városkában. Gyakorlatilag az egész város a fa és a virág bűvöletében él, minden ezek körül forog.

haaaapciiiiiiiiiiiiiiii!!!!!!!!!!!

Hat igen, a réten rohangálásról nem tudtuk lebeszélni Kiscsajt, de hát nincs is jobb a combig érő vizes fűben való játéknál... 

Lucával rengeteget úsztunk, amit hál` Istennek nagyon élvezett, még az "igazi" úszásba is belekóstolt (kezét lábát együtt mozgatva, haladt előre...ez már az, nem?), de azért a hápival nagyobb biztonságban érezte magát.

Rengeteg úszás mellett nyakunkba vettük az erdőt is, hátha eljutunk a kilátóhoz... az Ideglelés c. film idevágó jeleneteinek félidézését leszámítva, egész kellemes kis séta kerekedett, ami csak Lucának nem volt túl fárasztó.

 Viszont a kilátóhoz végül nem jutottunk fel. Az utolsó pár méteren már csak pár tíz centiméter széles ösvényen egy izgága gyermekkel nehéz volt feljutni, így inkább hagytuk és sétáltunk másfele. Erdei kalandozásunk közben egyszer igen közeli kontaktusba kerültünk egy őzikével, aki viszont Kispötty örömsikolyát nem vette jó néven így magunkra hagyott minket.

Találtunk finom szamócát és persze egy hatalmas gilisztát is, amit Kiscsajjal jól végigtanulmányoztunk.

Aham... és téééényleg bőrizomtömlő?

Fülinap - képekben

Hát igen, egyszer csak ez is eljött, Kispötty már nagy, két éves pötty lett. Volt minden minek lennie kellett.

Torta (később lett rajta krém)

ajándék lufikkal

aztán maga az ünnepelt is megérkezett és kezdődhetett az ereszdelahajamat.

bontogatás

Barátok helyett ajándékok közt

a marcipán az enyém, a többiből kaphattok

eztet még lenyalom, tietek meg a piskota

lufi kidobós

táncoló hencegnő

mai okosság...

hogy is van ez?

Mindenki azt mondja: az életed te irányítod!

Kiegészíteném: az életed te irányítod, csak a HR-esek mondják meg merre!